Sajnálatos hír, azonban lassan, de biztosan közeledünk a nyár végéhez, ami egyet jelent az iskolával, a kötelezettségekkel, a feladatokkal. Én magam sem vagyok ez alól kivétel és annak ellenére, hogy részben várom a szeptemberi kezdést, kissé elkeserít a gondolat, hogy a szabadidőm igencsak lecsökkenni látszik. Utolsó éves diákként a legfontosabb az iskola, és ezt remélem mindannyian megértitek. Szeretném a lehető legjobb eredményekkel zárni az utolsó évet, elindulni a nagybetűs Élet felé. Idén sajnos én sem úszhatom meg a szakmai gyakorlatot, a diplomamunkát, és azt, hogy minél inkább ráhangolódjak a jövőmre. Viszont ez nem azt jelenti, hogy nem akarok és nem fogok írni.
Rengeteg mélypontom volt a blog nyitása óta, rengeteg alkalom, amikor végleg magam mögött akartam hagyni a bloggert. Sokszor az ihlethiány volt az, ami visszafogott, máskor a visszajelzésekre apelláltam, viszont az utóbbi időben rájöttem, hogy miért is kezdtem el írni. Nem azért, hogy milliónyi kommentet, vagy olvasót zsebeljek be, hanem azért, mert imádtam írni, és ezt a szenvedélyt újra magamban érzem. Habár kevesebb az időm, mint régen, jelenleg sokkal motiváltabbnak érzem magam a blogolás terén. Már egyáltalán nem érzem magam frusztrálnak, kétségbeesettnek ha esetleg nem kapok egy-egy rész alá visszajelzést, hiszen ez is a része a dolognak. Sokkal felszabadultabb vagyok olyan, mint sok-sok évvel ezelőtt.
Ezzel az apró bekezdéssel azt szerettem volna jelezni Felétek, hogy habár megcsappan a szabadidőm, nem akarom és nem is fogom abbahagyni az blogot. Talán néha akadnak kisebb-nagyobb szünetek, talán nem rendszeresen fognak érkezni a részek, ennek ellenére szeretném befejezni azt, amit elkezdtem. A Téged akarlak borzasztóan a szívemhez nőtt és bár nem ez a legsikeresebb irományom, én mégis imádom, és szeretném méltóképpen lezárni. Ezt követően pedig érkeznek majd azok a rövidebb és hosszabb történetek, amelyeket a Történetek menüpontban már olvashattok.
Rengeteg tervem van a bloggal kapcsolatban, talán nyitás óta most érzem magam a leginkább ihletettnek, ami engem is meglep, hiszen lassan két éve nyitotta meg kapuit az A vision of ecstasy és bár döcögős volt az idáig vezető út, nem szándékozom pontot tenni a végére.
Mit is akarok mondani? Csupán azt, hogy bár az eddigi menetrend felborul, nem szándékozom eltűnni. Talán a részek rendszertelenebbül fognak érkezni, mégis számíthattok a folytatásra. Emellett néhány novella is rejtőzik nálam, amelyeket szeretnék a "holtidőben" publikálni - ha esetleg nem érkezik fejezet a Téged akarlak-hoz, akkor is legyen mit olvasni. Ezeknek a jövőben publikálni kívánt gyöngyszemeknek egy külön menüpontot készítek az oldalsávban, hogy lássátok, mire is számíthattok a jövőben - novellás és történetek terén egyiránt!
A Téged akarlak folytatásával kapcsolatban csupán annyit szeretnék mondani, hogy igyekszem a beígért augusztus 25-ét tartani, valamint a következő fejezetet még befejezni, hogy szeptember 4-én az is felkerüljön. Onnantól viszont decemberig semmi biztosan nem tudok ígérni, hiszen a szorgalmi időszak eléggé kiszámíthatatlan,
Köszönöm, hogy végigolvastátok a kisebb regényemet és remélem, a jövőben is velem tartotok,
Köszönöm a támogatást és azt, hogy itt vagyok nekem és számíthatok Rátok!
Millió puszi és ölelés,
Bella
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése